Felsőzsolci kicsi, de azért város... Megint egy jártas videókészítő munkája az indexről.
("A fejetlenséget és az irányítás hiányát okolják a felsőzsolcaiak azért, hogy elmosta falujukat a víz.")
Egyébként nem értem, miért nem lehet pl ezt a videót kommentelni.
Elhatárolódom a választási kampánytól. Az egészhez csak ennyit fűznék hozzá:
Ma hirtelen felindulásból (és a reggelim viszontlátása után) kicsit megfordult a fejemben... mi lenne, ha... terhes lennék. Persze előre közlöm, esélye a nullához közelít (legalábbis elég nagy kiszúrás lenne az élettől, ha csak így suttyomban sikeredne be). Szóval valószínű, inkább csak a vajas-sajtos mikróban melengetett száraz kenyeret nem fogadta be a testem kora reggel. Sajnos. Illetve most elég nagy változást hozna a jövevény, de azért a gondolat megmelengette a lelkemet. Úristen, miminden állhatna a feje tetejére és fittyet hányva a döntéseinknek, ha maga uraként belibbenne... najó, be is fejeztem. Kicsit fáradt és meggyötört vagyok.
Tegnap igyekeztem jó kis hasizom feladatokat tölteni jutyúbról lefele, de az is milyen már, hogy Béres Alexandrából csak azok vannak fent, amik megvannak DVD-n + egy gyakorlatsor, az össze többi az igazi "nyálcsorgatós" bikinis riport vele. Annyira becsülöm azt a nőt, hogy mint egy robot, tökéletes mozdulatlansággal és vigyorral tűri a feladatokat, ennél precízebb nem is lehetne és meg se izzad, sőt végigdumálja az egészet... szóval becsülöm, mert fantasztikus, micsoda ereje van és amiket elért, de hogy miért kell őt szexinek mutatni. Namost ez vagy azt váltja ki, hogy van olyan férfi, aki "csak" szexinek tekinti (eredményeit nem ismerve, nem becsülve) és van, aki csúnyácskának tartja, én meg mint nő, nem vagyok a külsőre kíváncsi, inkább mégegy feltöltött önkínzó gyakorlatsort látnék szívesen a neten. És Rubint Réka visításától mentsen a nem létező jó isten! A feladatok jóknak tűnnek, viszont aki hallgatni bírja, annak minden elismerésem. És a zenéje is sz.r.
Süt a Nap, szoknyát hordok. Mást nem tudok kérem mondani, kérem kapcsolja ki.
Azt nagyon nem szeretem, amikor valaki kora reggel ásít a buszon és nem teszi a szája elé a kezét, hanem pecekig tartóan nyitott torokkal és gyomorszájjal bocsátja ki azt a reggeli (esetleg üres gyomros), büdös, egyénenként eltérő jellegzetes szájszagot... reggel az én gyomrom és lelkem is sérülékeny és pofátlanul udvariatlan és bunkó dolog messziről bántani (ily' módon) az aurámat. Kérem mindenki szíves megértését.
Ennél egy rosszabb van csak, amikor a reggeli buszon vki egyéb (reggeli nehéz) szagokkal bántja érzékeny lelkem és gyomrom... azt hiszem, nem kell magyaráznom.
Gyűlölöm az emberi hülyeséget. Utálom, amikor valaki azt hiszi, hogy jobban tudja, mi jár a fejemben. Nem szeretem, amikor a konok buta egyszerűsítés megöli a lényeget. Nem minden a racionalitás és nem minden párbeszéd valaki ellen irányul. Gyűlölöm az anyagi világot és szeretnék végre kitörni az unalomból. Izgalom az, ha az álmokban 2+2 az 6 lesz. Utálom, ha agyontiporják az álmokat és csupán a lényeg veszik el. A párbeszéd értelme és célja.
Attól, hogy a valóságban 2+2=4, én az álmomban 6-ot láttam. Ezt a hatost és az érzéseimet pedig annyira jó elmesélni. A dolgok lelkének undorító gyilkossága nélkül. Értelmiség, finomság, érzékenység. A leképezés legtöbbször rossz. A hallgatás és megérteni akarás többet ér bármilyen magyarázatnál.
Akkor most mindenki együttes erővel nyissa meg a sztaki angol szótárát és keressen rá arra, hogy: "végez".
A találatokat szemfülesen végigbogarászva bukkanunk az alábbiakra:
- "berakómunkát végez"
- "nagyjavítást végez"
- "szárazb*szást végez"
- "szőnyegbombázást végez"
- "vitorlázórepülést végez"
- "kényszerleszállást végez"
Szóval aki a fentebb leírtak jelentését ismeri, kérem, jelezze felém. Bónusz feladvány annak megértése, hogy mi a különbség az "önkielégítést végez" és a "nemi önkielégítést végez" kifejezések között...
Tudom, a sztakin mindig találni fura dolgokat, de ez most engem is meglepett.
A férjem éjjel az én főnökömmel és kollegáimmal álmodott grafitemberes köntösben... bizarr.
Viszont úgy megnéztem volna, ahogy az oktondi főnökömék fogadással várják a napirajz rajzolóját, aki családjával ecélból kosztümös cuccokban jelenik meg a munkahelyemen és senkise érti az eseményt, mert a főnökömék nem értenek magyarul, mégis mindent elkövetnek, hogy a nagy fogadtatás tökéletesen giccsesen puccosan fennkölten hivatalos legyen ... A kedvesem álmában megfogalmazódott magyar káromkodásoktól megkíméllek benneteket. A nyers stílus inkább grafit asztala :)
Az összes virágom levele sárgul... hideg van nekik? (mindnek???) vagy van vmi csúnya kor, ami mindent kipusztít most szépen a lakásomban... előbb a virágokat, aztán a lakókat... tiszta horror.
Kérdezem én... olyan van, hogy nő a szempilláim átlagos hossza? Sose voltak hosszú pilláim. De az utóbbi időben azt vettem észre, hogy nő! Minden reggel "spirálozom" őket. Olyan nehéz elhinni hogy hosszabbak(nak tűnnek). Vagy el lehet? Tapasztalatok? Létezhet ilyen?
Más... nekem X-esednek a lábaim. Magyarul sose volt X lábam, de egyre inkább úgy látom, most azok!!! Jesszum de utálom az X lábat. Nehogymár nekem is olyanná váljon!? Létezik ilyen? OK, kissé kacsán járok, ezt tudom magamról, arról mesélhetnék, hogy áltsuli végén hogyan gyakoroltam tanulás közben az egyenes lábbal történő járás művészetét és mennyire sikerült magam akarattal rávenni a helyes(ebb) mozgástechnikára. Nade most nem ez a kérdés. Ma kifejezetten kétségbe estem, miután azt tapasztaltam, hogy a kortbársony (így kell ezt leírni?) gatyám suvickolós hangot ad minden lépésemnél, mert a térdeim egymáshoz érnek. Uramatyám. Itt a vég. Vki mentsen meg!!! Inkább a kacsaság! De a kicsit kacsa + X... jajajajaj.
Arról nem kérdezek senkit, hogy igenis a korral változnak-e az arányok egy nőn, mert igen. Ezt elhiszem magamról. Hogy a derekam vékonysága tűnik el, hogy a hasam feszességét kezdi átvenni vmi hurkás fityegés. Persze mostanában mozogni sincs sok időm.
Nem tetszenek a változások (najó, a szempillás nem olyan rossz :P). Bevallom őszintén, hogy van, aki örökké elégedetlen, de tesz ellene és fogyni akar, meg ilyesmi és előtte mindig van egy cél. Én örök elégedetlen vagyok, simán minden porcikámba képes lennék belekötni, viszont nem törekedtem fogyókúrára vagy óriási változásra (egyszer kellett csak átesnem a tortúrán egy amerikai utamon hozzámcsapódó 7 kiló után, de azt se sikerrel végeztem. Csak évekkel később, a férjem megismerkedésével adtam le 2 hét alatt 10 kilót. Igen, a szex tényleg fogyaszt). És most nem tetszik, hogy akaratomon kívül, tőlem függetlenül változnak dolgok rajtam. Hiába mondják, hogy lehet tenni ellene, meg blabla. Tudom, hogy nem így van, mert ugyanolyanná sosem lehet válni, mert azáltal, hogy comb helyett mostmár a hasra megy fel először az a zsír, az igenis tök más dolgokat hoz maga után. Tenni lehet ellene, de félek, bele kell törődnöm, hogy sosem leszek már 20 éves. Ez a hajó elszállt (képzavar).
Kezdek beletörődni, hogy olyan leszek, amilyen. Arányaimban. Viszont elhízni nem hagyom magam. Sport. Randa szálkás is leszek még talán. Fitt akarok lenni. Ez a legfontosabb. FITTSÉG.
Szóval most rövid távon fittséget akarok, majd folytatva a fittséget szeretnék egy hatalmas görögdinnyét a hasamra. Úgy vágyom már rá. Olyan szépek a várandős nők! Irigykedem arra a simizhető pocira! Evvan velem mostanában.
A pultnál a 3 választási lehetőség közül a rántott sajt nyerte el a tetszésem. Lányos zavaromban (és mivel nem tudom, hogy van a rántott), annyit mondtam, hogy "formaggio"-t kérek. Erre a néni hátrafordul és elkezd vágni vmi nyers sajtot. Én odaszólok, hogy neeee, én EZT a sajtot kérem (és másodszor is odabökök). A néni ingerülten: "EZ MOZZARELLA". Én meg csodálkozva, nyugodtan mondtam neki, hogy igen, egy sajt.
OK, én hibám, mert a rántott sajt az nem sajt, hanem az csakis mozzarella lehet és ha vmit sajtnak nevezek és nem a nevén, az csakis vmi nyers camembert lehet, amit ízlésesen odakockáz egy üres tányérra és ebédnek nevezi. Attól, mert én nem is feltételeztem, hogy ő ilyet is ad ebéd címén, és hogy nem tudok jól olaszul, attól még nem kell rám ennyire ingerültnek lenni kérem szépen. Főleg, mert jól tudja, hogy külföldi vagyok, mivel nem kezdtem el mesélni a családfámat a rendelés mellé tartozó kínosan kötelező csevegésként.
Fú és megint nem szerettem, hogy körbenéztem a zajos teremben és úgy éreztem magam, mint egy rossz kabaréban, ahol az olaszokat karikaturázzák ki. Pedig már a múltkor kezdtem megszokni.
Azt hiszem, sosem fogom megérteni, hogy miért kell centikre rámmászva fülembe ordítani rekedtes hangon az ügyes-bajos dolgaikat, amikor én arra nem vagyok kíváncsi és nem is hozzám beszél tulajdonképpen. Minden nap, akaratlanul is mocskos hallgatózó paraszt vagyok, aki csedben áll a férje mellett és meg sem próbál beszélgetni vele, mert úgysem hallaná az én nem rekedt, nem fejből jövő, teljesen más ritmusú, édesen lágy, gyönyörű magyar szavaimat (de szépek is a szavak). Pedig igazából nem is él az a mondás, ha belegondolunk, hogy magyar ember evés közben nem beszél. Mert szoktunk. Max halkan. Hiányzik. Hogy udvariasságból és érdeklődés miatt hallgassák meg csendben az emberek a mondandómat, ami által kultúrált és értelmes és kedves beszélgető partnerekké válunk. És nem kell a másikat túlordítva közölni, ha mondanivalóm akad.
És a csend milyen szép is tud lenni. Csak én és a gondolatok. Szeretem.
Vagy legalábbis szemét. Mindenki meneküljön mellőlünk!
Új lakás, új szokások. Hál' istennek csendes, kellemes, kényelmes, otthonos, JÓ. De tényleg!
Momentán az a kedvenc megfigyelésünk a szomszédainkkal kapcsolatban, hogy mindig 4-szer hangosan veri le a WC keféről a ... maradványokat. Olyan jó hangosan, általában este 11-kor és reggel fél 8-kor van a kefeverés :) Azért képzeljétek magatok elé, amikor csendben fekszünk férjemmel az ágyban, aludni próbálunk vagy olvasunk, pihenünk és a csendet a WC kefe zaja töri meg. Ilyenkor együttes röhögőgörcs és víziók gyötörnek, ahogy a felettünk lakók fürdőjében fröcsög minden. Cuki :)
Annyira szenyák vagyunk :) De akkoris marha vicces jelenség. Félreérthetetlen, egyedi. Ahogy a szomszéd veri a kefét, nem veri úgy seeeeenki...
A mai eset után már találgatásokba kezdtünk, hogy miért éppen négyszer. Vajon az egyik peremtől a másikig játszik gyorsasági versenyt a kedves szomszéd, vagy ez csak tényleg a véletlen (esetleg genetika) alakította megszokás? Mindenesetre aranyos :)
Az van ma. Borongós, csúnya, álmosító idő. Meg előadás és pofavizit és hasonló uncsi dolgok.
UNALOOOOOOM.
(Bocs, tudom, régi a video)
Hihetetlen, hogy minden falra kifüggesztették, hogyan kell WC után gondosan kezet mosni influenza terjedésének megelőzése céljából. Viszont hogy a buszt az idióta sofőr 28 fokra fűti és mindenki nagykabátban és párás szájszagban fürdik és izzad együttes erővel terjesztve a kórságot... hihetetlen. Hogy ez senkinek se szúr szemet és nem nyitja ki a busz ablakait 15 fokos kinti melegben mert "befagy a feneke". Fú de gusztustalan az egész. De az iroda ablakát folyamatosan nyitogatni kell és gondosan szellőztetni, mert az elő van írva. Az olaszokból sokszor érzem, hogy az önálló gondolkodás és kreativitás hiányzik a legjobban.
A múltkor még az eső is esett és a hülye buszsofőr egy szál pólóban ülve bosszankodott, hogy minden megállónál fel kellett állnia, hogy letörölje az ablakáról a párát mert nem látott ki. És még csodálkozott is az egészen...
Amúgy nem lenne rossz átesni ezen az influenzán. Csak ne most.
S.O.S. Penészednek a virágjaim földjei. Szépen magyarul mondva. Aggodalomra kell hogy ez okot adjon vagy sem?!
Beköltöztünk.
Az háló ajtaja épp egy ablakkal néz farkasszemet. Második nap estéjén hazaérve a hálóba beléptünk, és egy óriási fekete-tangás női fenék fogadott minket... a szemközti házban. Lehajolva.
Férjem vette észre. Egészen belepirult. Remélem, ez volt az uccsó, hogy "kukkolhattunk".
Mit tennetek, ha az egyik egyetemi ex-tanarotok baratnak jelolne a nagy "arckonyvben"?! Egyaltalan nem szerettem a protkos bacsit. De gyenge termeszet vagyok, konformoltam.
Könyörtelenül sárgába borulnak szépen lassan a fák. Zajlanak az őszi útfelújítások (bizony, ez nem csak magyar betegség, itt is mindent felbontottak aznap, mikor megkezdődött az iskola és óriási dugók közepette nem lehet haladni sehova, viszont lesz télre szép új út, ami majd nyárig jól lepukkan és ősszel lehet kezdeni újra...). A buszmenetrend is megváltozott, visszatértem a megszokott napirendemhez. A buszon már rutinosan kerülöm tekintetemmel a fikázós bácsit. Reggelente szájszag lepi el a várost. 10 perccel tovább tart meghatározni az előzetesen jól megguglizott időjárásjelentés ellenére is a legmegfelelőbb aznapi viseletemet: hogy reggel ne fázzak, délben ne süljek meg. Vaciúj Dream számokat töltöttem fel a lejátszómra. A természet megfárad, én közben megújulni próbálok.
Beálltam a sorba, jöjjön, aminek jönnie kell...